Az Audi nem folytatja az üzemanyagcellás-technológia fejlesztését
Az ázsiai gyártók kivételével szinte mindenki kihátrált a hidrogénhajtás mögül.
Úgy tűnik, a hidrogénes meghajtásnak és az üzemanyagcellás-technológiának a szállítmányozás területétől eltekintve szép lassan, de biztosan befellegzett. Az elmúlt időben ugyanis a gyártók egymás után süllyesztik a folyékony hidrogénnel működő járművek koncepcióját a fiók mélyére. A Mercedes-Benz, valamint a PSA-konszern után az Audi is úgy döntött, nem öl több időt, energiát és legfőképpen pénzt a fejlesztésébe.
Az üzemanyagcellás-technológia iránti érdeklődés nagyrészt annak köszönhető, hogy a hidrogénes hajtással elméletben nagyobb hatótáv érhető el. Mivel az elektromos járművek fejlesztése egyre gyorsuló tempóban halad, a legtöbb gyártó úgy döntött, ideje racionalizálni a költségeket, és egy technológiára összpontosítani az erőforrásokat.
Az Audi döntésének hátterében az áll, hogy az ingolstadti cég úgy látja, a közeljövőben gyakorlatilag lehetetlen feladatnak ígérkezik elegendő mennyiségű CO2-semleges, folyékony hidrogént előállítani, hogy ezáltal biztosítani lehessen egy komolyabb méretű személyautó-flotta maghajtásához szükséges üzemanyagot. Az Innovation Origins információi szerint az illetékesek úgy látják, a technológia fejlesztésébe ölt jelentős tőkebefektetés megtérülésének igen alacsony a valószínűsége. Ezért inkább elengedték a projektet.
Az IDTechEx nemrég közzétett egy tanulmány, amely számba veszi a technológia legfontosabb hiányosságait:
- Jelen pillanatban egy átlagos belső égésű motorral szerelt autóhoz viszonyítva egy üzemanyagcellás kocsi megvásárlása nagyjából 1,6-szor annyiba kerül, a folyékony hidrogén literjéért pedig nagyságrendileg háromszor annyit kell fizetni, mint egy liter 95-ösért. Ezzel szemben a fenntartási költségek viszonylatában az elektromos autók egyre inkább kezdik kiegyenlíteni a versenyt a hagyományos, fosszilis üzemanyagokat használó járművekkel szemben, a teljes életciklusra vetítve.
- A hidrogénhajtású járműveknek igen komoly az energiaigénye, amelyet nagy teljesítményű, lítium-ion akkumulátorokból nyernek. Ez pedig további költségnövekedést eredményez.
- Az üzemanyagcellákban mozgó alkatrészek dolgoznak, melyek karbantartási költése számottevően magasabb, mint amivel az elektromos autók esetében számolni kell.
- Az akkumulátorok még ebben az évtizedben elérhetik az 1 millió mérföldes (1,6 millió kilométeres) élettartamot, valamint az 1000 mérföldes (1609 kilométeres) hatótávot. Mire az üzemanyagcellás technológiával készülő autók a hétköznapi emberek számára is megfizethetővé válnának, addigra már az akkumulátorok – ezáltal az EV is – lényegesen olcsóbbak lesznek.
- Alapvetően energiahatékonyság szempontjából több energiát emészt fel egy kilométert megtenni hidrogénnel, mint villanyhajtással, a 60 százalékos hatékonyság, valamint a hőveszteség következtében.
Mindezek ellenére a Porsche továbbra is hisz benne, hogy lehet létjogosultsága az üzemanyagcellás autóknak. Ezzel szemben a két konszerntárs, az Audi és a Volkswagen is úgy döntött, nem folytatja a technológia fejlesztését. Akárcsak a Mercedes-Benz (Daimler) és a PSA. Míg a hírek szerint a BMW is erősen fontolgatja a projekt leállítását.
Az ázsiai gyártók, mint a Toyota, a Honda és a Hyundai azonban továbbra is gőzerővel dolgozik a hidrogénhajtású modelljein. Ha másért nem, hát azért, mivel Japánban és Dél-Koreában lényegesen fejlettebb a hidrogénhez kapcsolódó töltőhálózat.
Forrás:
Ajánlott cikkek:
- Európában már a Volkswagen ID.3 a legnépszerűbb EV
- Világrekordot driftelt a Porsche Taycan – VIDEÓ
- Elation Freedom: elektromos hatjás, 4 motor és több mint 1900 lóerő
